Izland a világ egyik legzöldebb országa, szinte az összes villamos energiát megújuló energiaforrásokból állítják elő. Van azonban egy kis gond: teljesen el van szigetelve a világtól, az ország nagy része gyakorlatilag lakhatatlan, mégis elképesztő jólétben élnek a lakosok. A fővárosban, Reykjavíkban él a 400 ezer lakosú ország közel fele, 180 ezer ember (összehasonlításképpen: Debrecenben 200 ezren élnek).
Ebből él Izland: Turizmus, hal és beton
Mielőtt elkalauzolnánk az olvasót a Hellisheidi Geotermikus Erőműben, lássuk, hogy a megújuló energiaforrások mellett miből él meg ez a kis ország.
Egy igazi izlandi életében egyszer vesz palackos vizet, mert onnantól kezdve csak újratölti a csapból – utalt a víz tisztaságára az energetikai szektorból érkezett kísérőnk, Vilhjalmur, aki rövid bemutatkozásunk után kegyesen megengedte: hívjuk csak Vilinek.
Kiemelte, hogy a számtalan gyönyörű látnivaló miatt a turizmus rengeteg bevételt hoz az országnak, ám hangsúlyozta: Izland gazdaságának legfontosabb ágazata a halászat, mely az izlandi mintegy 40 százalékát, a 12 százalékát adja, és a munkaerő 5 százalékát foglalkoztatja. Természeti erőforrások híján – a geotermikus erőművekből származó energiát nem exportálják: erről szó volt a parlamentben is, de az ötletet leszavazták. A lakosság attól tart, ha értékesítik az energiát, a lakossági ár is emelkedni fognak – a gazdaság ki van szolgáltatva a hal világpiaci árváltozásának. A hal mellett további fontos exportcikk az alumínium.
Az egyetlen hazai nyersanyagra épülő iparág a cementgyártás. A legtöbb épület betonból készül. Ennek oka, hogy a fa drága, importálni kell, így csak ott használják, ahol feltétlenül szükséges. Kísérőnk elmondta, hogy a gyér faállomány miatt az a mondás járja:
Ha eltévedsz egy izlandi erdőben, csak állj fel!
Reykjavík legmagasabb épülete, a Hallgrimskirkja templom is betonból készült, mely a turisták egyik legnépszerűbb célpontja.
Az izlandi lakosság jelentős része ellenzi az európai uniós tagságot, mivel attól tartanak, hogy azzal elvesztenék halászterületeik feletti ellenőrzésüket. Az ország az Európai Szabadkereskedelmi Társulás, az Északi Tanács, az OECD, az ENSZ és a NATO tagja, valamint része a schengeni övezetnek.
Izland legnagyobb geotermikus erőművében jártunk
A Közép-Atlanti-hátság ingatag szakaszán elfoglalt helyének köszönhetően Izland világelső a geotermikus energia felhasználásában – magyarázta a szektorból érkezett idegenvezetőnk. Mint megtudtuk, a hat izlandi geotermikus erőmű közül a Hellisheiði a legújabb és legnagyobb.
Az erőmű a délnyugat-izlandi Hengill körzetben található, és elektromos áramot, valamint meleg vizet biztosít a helyiségek fűtéséhez, Izland ipari és háztartási szektorában. Ahogy azt büszkén hirdetik, a felszín alatti energia eléréséhez több ezer méter mélységű kutakat fúrnak, amelyek behatolnak a nagy nyomás alatt lévő forró vízrétegekbe.
Ez a víz 300 Celsius-foknál is magasabb hőmérsékletű. A kiszabadult víz út közben részben gőzzé alakul. Hellisheiðiben a gőzt elválasztják a víztől, hogy az erőmű hét turbinája közül néhányat tápláljanak, míg a maradék víz nyomását tovább csökkentik, hogy több gőzt állítsanak elő, amelyet más turbinák meghajtására használnak. Maximálisan 303 megawatt villamos energiát tud termelni, így a világ legnagyobb egyegységes erőműve.
Sokat lehet spórolni az áramon
A lakossági áram ára egész évben körülbelül 16 eurócent per kilowattóra, azaz mai árfolyamon 62,29 forint. Egy ottani lakossal beszélgetve megtudtuk, hogy 50 négyzetméteres lakásának rezsije – mindennel együtt: hűtés, fűtés, víz, szemét – 25-30 ezer forint között van.
Az egész ország gyakorlatilag termálvízen fekszik, ezért azzal is fűtenek, sőt, kísérőnk kiemelte, hogy Reykjavíkban fűtéscsövek fekszenek a forgalmasabb utcák alatt, és télen használják is azokat.
Cikksorozatunkban írunk még az erőmű mellett található, világelső szén-dioxid-befogó üzemről, az ország mezőgazdaságáról, melyről egy üvegházas paradicsomültetvényben beszélgettünk, és arról is beszámolunk, hogy a 4-5-szörös bolti árak mellett megéri-e ott dolgozni magyarként.
Magyarország is erősít a geotermikus energia hasznosításábanA geotermikus hőenergia az utóbbi hónapokban rendkívül felértékelődött, hiszen az ukrajnai háború miatt a mindennapok keserű valósága lett az energiafüggőség, ahogy a gázárak fékezhetetlen drágulása is alternatív megoldások keresése felé ösztönöz – nyilatkozta még korábban Palkovics László technológiai és ipari miniszter. A magyar kormány az energiaátmenet, ellátásbiztonság és megfizethetőség érdekében az összes energetikai ágazatot érintő programot dolgozott ki, ami az évtized végéig összesen 16 milliárd forint beruházást jelent. Ebben többek között szerepel a geotermia is, hiszen környezetbarát alternatív energiát képes biztosítani a hagyományos tüzelőanyagok elégetése helyett, míg az egyéb megújuló energiaforrásokkal szemben az év teljes időszakában, éjjel-nappal hasznosítható az energiatermelésre. |
