Boltok forgalma: erre várt mindenki – a magyarok fogták magukat és elkezdték költeni a pénzüket

A nyers adat szerint 3,6, naptárhatástól megtisztítva 4,2 százalékkal nőtt 2024. márciusban a kiskereskedelem forgalmának volumene az előző év azonos időszakihoz képest – közölte kedden reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Februárban ugyanez a nyers adat szerint 4,6, naptárhatástól (és szökőnaphatástól) megtisztítva 1,1 százalékos növekedést mutatott éves bázison. Januárban még csak 0,6 százalékos volt a plusz, és már az is másfél éves csúcsnak számított. Merthogy előtte legutóbb 2022. novemberben látott bővülést a magyar kiskereskedelem. Vagyis tavalyhoz viszonyítva egyre markánsabb ütemben nő a kiskereskedelmi volumen, bár igaz, hogy ebben jelentős szerepet játszik a bázishatás.

Azonban van egy ennél is örömtelibb fejlemény, ami abszolút pozitív képet fest a magyar boltokról: 

A KSH ugyanis kimutatta, hogy februárról márciusra 2 százalékos emelkedés történt, ami azért is pozitívum, mert februárban még 0,6 százalékkal mérséklődött januárhoz képest a boltok forgalma, a január pedig decemberhez képest stagnálást hozott. Előtte két egymást követő hónapban növekedés állt be. Tehát végre úgy tűnik, hogy a magyarok elkezdtek vásárolni – ebben a húsvét is közrejátszhatott –, aminek alapja 

• a már januárban megemelt és a garantált bérminimum,
• a februárban készhez kapott új pedagógusbérek
• és az első negyedévben jelentkező fizetésemelések a versenyszférában.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy 2024. január–márciusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. Ezen belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem 3,1, az üzemanyag-kiskereskedelem 3,9 százalékkal nőtt, a nem élelmiszer-kiskereskedelem azonban 0,7 százalékkal mérséklődött.

Mi történt februárban a magyar boltokban?

A statisztikai hivatal részletesen is közölte, minek köszönhető az éves összehasonlításban mért 4,2 százalékos kiskereskedelmi forgalmi plusz.

1. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 5,7 százalékkal bővült. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77 százalékát élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 5,7, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké pedig 4,8 százalékkal javult.
2. A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 0,6 százalékkal növekedett. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 3,9, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 2,3, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,5 százalékkal nőtt, viszont a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 1,9, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 4,4, a használtcikk-üzletekben már 5,9 százalékos csökkenést mutattak ki.
3. Ugyanakkor az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,4 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 4,2 százalékos pluszt hozott össze.
4. Ahogy az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene is bővült, egészen pontosan 3,3 százalékkal.
5. Végül a kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 4,3 százalékkal nőttek.

Mennyi pénzt költenek a magyarok a boltokban?

Az idén márciusban márciusban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 

Ennek 51 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 33 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka pedig az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott. Összehasonlításképp: februárban ugyanez az összeg 1395 milliárd forint volt, januárban 1356 milliárd, decemberben 1811 milliárd, novemberben 1602 milliárd, októberben pedig 1589 milliárd.

Már csak az a kérdés, tartós marad-e a fogyasztás élénkülése. Hogy erre választ kapjunk, arra egy hónapot még várni kell. A KSH legközelebb június 6-án közli a legfrissebb, áprilisi kiskereskedelmi forgalom alakulását.