Önmagában nem fordítja meg a háború menetét az amerikai segélycsomag, ugyanakkor átmeneti fellélegzéshez juttatja Kijevet, ugyanis az elmúlt hónapokban a támogatások ütemének csökkenését jelentősen megszenvedte az ukrán fél.
Most igen sok múlik azon, hogy az amerikai segítség konkrétan mikor jut el a frontvonalba,
miután a képviselőház még szombaton zöld utat adott neki. Féléves vita előzte meg a döntést, ami komoly lőszerhiányt okozott a fronton, a Kreml erői kihasználták a helyzetet.
Borús kilátások
Mikola Bielieskov, a kijevi Nemzeti Stratégiai Tanulmányok Intézetének tudományos munkatársa szerint haladékot kapott Ukrajna, a támogatás segít lelassítani az orosz előrenyomulást és minimalizálni a veszteségeket. Ugyanakkor a továbblépéshez nagyobb támogatásra lenne szükség, aminek létrejötte igen kétséges, tekintettel a republikánusok ellenállására.
Döntő kérdés, hogy jön-e majd segítség jövőre, és azután. Putyin stratégiája a kivárás
– hangsúlyozta.
Közben Oroszország fokozta dróntámadásait, az energiatermelő infrastruktúra vált célponttá, illetve lakóépületek is áldozatul estek. Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, az amerikai segítség érdemben erősíti majd a hadsereget. Azt elismerte, hogy „elveszítettük a kezdeményezést, ugyanakkor most megvan a lehetőség arra, hogy stabilizáljuk a helyzetet, és megragadjuk a kormányrudat.”
Biden még aláírja
A támogatásról szóló jogszabályra még Biden-elnöknek is rá kell bólintania. „Nem”-et nem fog mondani, a szenátus már kedden átveszi a tervezet. Pat Ryder, a Pentagon szóvivője már a múlt héten jelezte, hogy az Egyesült Államok nagyon gyorsan leszállítja a fegyvereket, ha a képviselők rábólintanak. Erre Oksana Markarova, Ukrajna Egyesült Államokbeli nagykövete is reagált, mint mondta
az egész logisztikai lánc készen áll a fegyverek fogdására.
Markarova az ukrán televíziónak is megerősítette, hogy a védelmi minisztérium előkészítette a támogatási csomagokat. Minden valószínűség szerint Ukrajna nagy hatótávolságú rakétarendszereket kap, amelyek már a hét végén útnak indulhatnak a háborúban álló ország felé.
És a többiek?
A Bloomberg informátorai szerint Németország nyomást gyakorol szövetségeseire, Franciaországra és Olaszországra, hogy légyvédelmi rendszereket és alkatrészeket is szállítsanak Ukrajnának.
Berlin emellett egyaránt sürgeti a NATO-országokat, hogy gondolják végig, mit tudnak küldeni Ukrajnának.
Gyorsan kell cselekedni, ugyanis az 1200 kilométer hosszú fronton égető a fegyverhiány.
Az elégtelen mennyiségű légvédelmi eszköz miatt az összeomlás szélén harcolnak az ukrán erők.
Közben az orosz erők fokozták a Harkiv elleni bombázásokat.
Szakértők szerint még ha az eszközök gyorsan megérkeznek is, a szállítási logisztikának időre van szüksége. Reálisan néhány hétbe is beletelik, mire a frontvonalon megjelennek, és bevethetik a fegyvereket.
Így tehát
a helyzet a következő pár hétben tovább romolhat, ugyanis az orosz erők minden bizonnyal kihasználják a az új amerikai segélyek érkezéséig tartó időszakot.
Összességében, míg az ukrán erők folyamatosan gyengülnek, az orosz hadsereg egyre erősödik a fronton, azaz a hátország egyre jobban felfegyverezi a frontra küldött csapatokat.
A Kreml csapatai kulcsfontosságú helyekre koncentrálnak, most a Donyeck régióban fekvő Csasziv Jar városa került középpontba. Egy arányszám azonban jól kifejezi a az orosz és az ukrán hadsereg között kialakult különbséget:
most a frontos tíz orosz lövésre mindössze egy ukrán tüzérségi válasz jut.
Jelentősen meggyengültek az ukránok, a mostani segítséggel viszont stabilizálhatják vonalaikat
– mondta Phillips O’Brien, a skóciai St. Andrews Egyetem stratégiai tanulmányok professzora. Emellett a közhangulat is jóval negatívabb, mint eddig – ez persze nem is csoda, mindenki érzi, hogy egyre rosszabb a helyzet. Emellett a társadalomban a csökkenő nemzetközi segítség is kétségeket szül.
Mindezt Zelenszkij is érzi, szokásos vasárnapi beszédében azt mondta, hogy a fegyvereknek a lehető legrövidebb időn belül a frontvonalba kell kerülniük, minden perc számít.
