Világgazdaság Online

Ma Magyarországon a teljes kintlévőség-állomány több mint 600 milliárd forintot tesz ki, sőt, egyes szakértői becslések szerint ez az összeg eléri az 1000 milliárdos határt a szürkegazdaság kintlévőségeit is számba véve. Általános vélekedés, hogy az építőipari cégeket sújtja leginkább a kintlévőségek problémája. A Best Capital statisztikái is azt mutatják, hogy bár valóban itt a legégetőbb a probléma, a 600 milliárdos „tortából” még sokan kiveszik a részüket.

A jéghegy csúcsa

Az építőiparban tapasztalható nehézségek azért ilyen látványosak, mivel egy project kivitelezése sok lépcsős módon valósul meg. Ezért ha a vállalkozói  lánc tetején egy cég nem kezeli jól a kintlévőségeit, akkor az sok alvállalkozót érint, sok szereplőn keresztül gyűrűzik le. Ez adott esetben sok kisebb cég csődbe jutását eredményezi. Az elmúlt években számos olyan példa volt, ahol a generál kivitelező felszámolás alá került, fizetésképtelenné vált, és az alatta lévő teljes alvállalkozói vonalat magával rántotta – legjobb esetben csupán likviditási gondokat okozva nekik.

Az élelmiszeripar is megsínyli

Az építőipar után legerősebben az élelmiszeriparban okoz gondokat a kintlévőség-állomány és nem megfelelő kezelése. Itt azért nem olyan látványos, mert nincs olyan hosszú viszonteladói – szolgáltatói vonal egy-egy gyártó alatt. Ezért ha valamelyik viszonteladó késve, vagy egyáltalán nem fizet, kevesebb céget sodor veszélybe. Emellett az élelmiszer kereskedelemre jellemző, hogy egy viszonteladó nem egyetlen cég termékeiből, és nem egyetlen fő vevőtől függ, hanem minden piaci szereplő több beszállítóval, és több vevővel rendelkezik. Az ily módon megvalósuló „több lábon állás” egyfajta biztonságot jelent ezen a piacon.

Hiányzó megoldások

A Best Capital mintegy kétezer kis és középvállalati vezető megkérdezésével felmérést készített a vállalatok kintlévőség kezelési szokásaira vonatkozóan. A kutatásból kiderült, hogy leginkább a likviditási gondok (57%) jelentik a sikeresség legnagyobb gátját a cégek számára, ami még az adóterheket (43%) és a konkurencia-harcot (30%) is felülmúlta. A hiányzó pénzösszegeket a legtöbben bankhitellel (28%), a tartozás továbbhárításával (26%) és leépítéssel (21%) próbálják pótolni.

A megkérdezettek 26% semmit nem tesz a likviditási gondok leküzdésére.

A kintlévőség-kezelési módszerek közül a legáltalánosabb az, hogy nem szolgálják ki az adóst (43%), míg a válaszadók 40%-a jogi útra tereli a kintlévőségi ügyeket. Csak 11% alkalmaz behajtó céget, és itt is van egy viszonylag széles kör (11%), amelynek tagjai nem tesznek semmit e téren. Érdekes átfogó adat, hogy a cégvezetők 93%-a egyáltalán nem elégedett a kintlévőség kezelési módszerek hatékonyságával, eredményességével.

„Felméréseinkből egyértelműen kiderült, hogy a cégek inkább nem alkalmaznak kintlévőség-kezelési módszereket, mert attól tartanak, hogy elveszítik a nehezen megszerzett ügyfeleket. Az ügyfélvesztés mögött azonban nem ez a vélt ok húzódik meg, sokkal inkább a halogatás. Ugyanis a vevők minél távolabb kerülnek a fizetési határidőtől, annál nagyobb eséllyel hagyják el a beszállítójukat.” - mondta el Vörös Szilvia, a Best Capital ügyvezetője.