A turisztikai ágazatot érintő munkaerőpiaci problémákról és a vendégmunkásokról tartottak konferenciát a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége (VIMOSZ), valamint az Országos Humánmenedzsment Egyesület szervezésében. Gál Pál Zoltán, a VIMOSZ elnöke köszöntőjében elmondta, a munkaerő toborzásban komoly versenyben vannak a kereskedelemmel, az építőiparral is, a munkavállalók nagyon gyorsan váltanak. A vendégmunkások kérdése átpolitizálódott, sokan összekeverik a vendégmunkást a migránssal, ezt a negatív attitűdöt el kell oszlatni mielőbb.
A vendégmunkás 2+1 évre kap engedélyt
Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke arról beszélt, hogy a turizmusban nem lehet csökkenteni a munkaerőigényt, az ágazat egyre inkább rászorul a külföldi munkaerőre. Ismertette: a frissen elkészült új törvény szerint külföldi állampolgároknak jelenleg 24 jogcímen lehet Magyarországon tartózkodni. Azt mondta, ugyan bonyolult a szabályozás, de kellően rugalmas. 15 országból jöhet munkavállaló, viszont a munkakörök listája korlátozott.
Az engedélyezést megelőzi egy munkaerőpiaci vizsgálat, bizonyítani kell, hogy nincsen megfelelő magyar munkaerő a kínált pozíciókra. A jogszabály meghatároz egy éves keretszámot, 2024-ben 65 ezer új engedély adható ki.
A magasan képzett munkavállalókra vonatkozóan is megszületett a jogszabály, de egyelőre nem elég vonzó az, amit Magyarországon kaphatnak, az európai környezethez képest. Beszámolt arról is, hogy erősen támadták a 2+1 éves időkorlátot, de sikertelenül. Álláspontja szerint ez nem versenyképes, nem tervezhető, és felülírja a gazdasági racionalitást, hosszú távon nem is lesz tartható.
A vállalatoknak meg kell tanulni a kulturális integrációt
Csaposs Noémi, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke a 2024-es munkaerőpiaci trendekről azt mondta, ez a bizonytalanság kora, nem kiszámítható a növekedés, mint a pandémia előtti időszakban. Változtak a munkavállalói igények is, nagyobb lett a munka-magánélet egyensúly iránti igény. Fontos kihívásnak nevezte, hogy a különböző kultúrák együtt tudjanak dolgozni, de nem lehet eltekinteni az egyenlő bérek, egyenlő bánásmód kérdésétől sem, ezzel mind meg kell küzdeni a munkáltatóknak. A harmadik kihívásnak a digitalizációt és az automatizációt jelölte meg. Hangsúlyozta, demográfiai problémákkal is meg kell küzdeni a munkáltatóknak, jelenleg 5 generáció működik a munkaerőpiacon. Kiemelte: komoly hiányosságok vannak képzés és nyelvtudás területén. Utalt arra is, hogy a munkanélküliekkel nem számol a a kormány minden jóindalatú törekvése ellenére már nem lehet tartósan visszahozni őket a munkaerőpiacra. A munkavállalók bérigényét a munkáltatók sokoldalú jutalmazási, motivációs rendszerekkel kénytelenek kielégíteni, ez nem könnyű – tette hozzá.
Málta hasonló cipőben jár
Máltai szakemberek is részt vettek a konferencián, Fabio Muscat az OZOgroup képviseletében elmondta, hogy sok hasonló munkaerőpiaci probléma jelentkezik mindkét országban. Málta is kis területű ország, rendkívül nagy gazdasági hatása van a turizmusnak, viszont a hazai lakosságnak szintén vannak ellenérzései a vendégmunkásokkal kapcsolatban. Viszont nincs elegendő munkaerő, sokan nem akarnak hétvégén vagy éjszaka dolgozni, ahogy a szállodaiparban ez elvárható. Beszélt arról is, hogy a vendégmunkások alkalmazásánál a legfontosabb feladat a kulturális integráció, meg kell ismerni a helyi szokásokat, hagyományokat, munkarendet, de ugyanígy ismerni kell a vendégmunkások eltérő kulturális igényeit is.
A vendégmunkásokat a lakosságtól elszeparáltan kell elszállásolni
Balogh Csaba volt OIF osztályvezető-helyettes, a Starjobs Magyarország képviseletében kiemelte, az új idegenrendészeti jogszabály komolyan átalakította a munkaerő-kölcsönzést és behozatalt. A legtöbb munkavállaló Vietnámból érkezik, ők gyorsan alkalmazkodnak, hamar megtanulják a nyelvet, és nincsenek túl nagy kulturális különbségek, könnyen beilleszkednek. Viszont az új jogszabály szerint a lakosságtól elszeparáltan kell elszállásolni őket, meg kell oldani a szálláshelyeket, a munkáltatók már nem tudják a városi munkásszállásokon elhelyezni őket. Sok esetben konténertáborokat építenek, közel a munkahelyhez, hogy minél kevesebb legyen a közlekedés. Elmondta, ha a munkáltatók kölcsönzik a munkaerőt, akkor minden teher a kölcsönzőé, az adminisztráció, az elszállásolás is.
Van már gyakorlat
A vendégmunkásokat foglalkoztató vállalatvezetők a tapasztalataikat ismertetve elmondták, hogy vegyesek az érzéseik. Az ázsiai vendégmunkásokkal sokat kell foglalkozni, a lelkükkel is, ez nagyon fontos, így fogalmazott Sáfár Ferenc, a Biogastro kft. tulajdonosa-ügyvezetője.
Az ázsiai munkavállalók gyorsan tanulnak az üzemi konyhán, nagyon vizuálisak, képek, fotók alapján pillanatok alatt megtanulnak mindent, magas a munkamoráljuk, nagyon elégedettek a thai munkavállalókkal.
Szerinte az integrálási folyamat 3–6 hónap közé tehető. A jövőt latolgatva annyit mondott, egészen biztos, hogy egyre több szakképzett munkaerőre lesz szükség, főleg szakácsokra. Görög Rudolf, a Work and Smile munkaközvetítő tulajdonosa elmondta, elsősorban Thaiföldről hoznak munkaerőt, konyhai, mosodai, takarítói munkára, a thai munkavállalók megállják a helyüket, náluk a lemorzsolódás nagyon alacsony. Hozzátette: egyre több a megkeresésük, kisebb cégeknek is tudnak segíteni, akár 4-5 emberrel, akár több tucattal is, de nem ezres létszámban.
Varga Csaba, a Danubius Hotels üzemeltetési és HR igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy szerte Európában rengeteg harmadik országbeli dolgozik a turizmusban, ez nálunk is elkerülhetetlen lesz. Lassan meg kell szoknia a magyar társadalomnak, hogy sok pozícióban harmadik országbeli munkavállalót lát, sőt azt is, hogy néhány éven belül esetlegesen ázsiai főnöke lesz.
