Az Európai Bizottság (EB) vizsgálatot indított az orvosi eszközök kínai közbeszerzésével kapcsolatban: az uniós testület szerint az európai cégeket tiszteségtelen módszerekkel szorítják ki a távol-keleti ország piacáról. Például a kínai vállalatok olyan alacsony ajánlatokat tesznek, amelyeket a profitorientált európai vállalkozások nem engedhetnek meg, így mindig a helyi szereplők nyernek.
Az állítólagos módszerek közé tartozik, hogy az öreg kontinens cégei csak lassan és átláthatatlan módon tudják megszerezni a szükséges hatósági engedélyeket. Az uniós vizsgálat kilenc hónapig tart, amit az EB további öt hónappal hosszabbíthat meg. A bizottság felkérte Pekinget, hogy kezdjen konzultációkat az állítólagos intézkedések és gyakorlatok megszüntetése vagy orvoslása érdekében, illetve ismertesse az álláspontját.
Ha az EU vádja igaznak bizonyul, akkor az unió korlátozásokat vezethet az uniós közbeszerzési pályázatokon induló, orvosi eszközöket gyártó kínai cégekkel szemben. Ennek legdurvább mértéke a teljes kizárás lenne, amit a világ második legnépesebb országa bizonyára nem hagyna válasz nélkül. Peking közölte: az unió a protekcionizmus felé halad és különböző ürügyeket használ fel arra, hogy ok nélkül korlátozza a kínai vállalatokat.
Egyre feszültebbek az európai–kínai kapcsolatok
Kína és Európa kapcsolatai romlottak az elmúlt években, miután a felek eltérő módon viszonyulnak az orosz–ukrán háborúhoz, és az öreg kontinens országai felsorakoztak az Egyesült Államok mellé a Peking ellen bejelentett korlátozásoknál. Az előbbi esetében az számos szankciót vezetett be Oroszország ellen és Ukrajnát támogatja lőszerrel, pénzzel és haditechnikai eszközökkel.
A távol-keleti ország viszont nemhogy nem vezetett be büntetőintézkedéseket, de segíti Moszkvát a szankciók kijátszásában, a kínai cégek pedig betöltötték a kivonuló európai vállalatok által hagyott űrt. A világ második legnagyobb gazdasága továbbá sérelmezte, hogy a csipgyártó berendezéseket készítő európai vállalkozások – például az ASML – a Fehér Ház miatt nem szállítanak gépeket a kínai megrendelőknek.
Ennél is nagyobb port kavart, hogy az Európai Unió tavaly október elején közölte: vizsgálatot indít a kínai elektromosautó-gyártóknak nyújtott, tiltottnak minősülő állami dotációkkal kapcsolatban. Brüsszel szerint a kínai kormány olyan támogatásokat juttathat az elektromosautó-gyártóinak, ami torzítja a tisztességes versenyt. Az eljárás vége az is lehet, hogy az EU védővámokat vet ki a kínai e-autókkal szemben.
Az pedig borítékolható, hogy ebben az esetben vámháború robbanna ki a felek között.
Az unió régi követelése, hogy Peking biztosítson egyenlő bánásmódot az európai cégeknek, valamint igyekszik csökkenteni a kereskedelmi deficitet is. Az orvostechnikai eszközök terén Belgium, Franciaország, Hollandia, Írország és Németország a világ legnagyobb exportőrei között találhatóak, így aztán érthető az EB igyekezete is.
A felek mindenesetre megpróbálják rendezni a helyzetet: Kína első embere, Hszi Csin-ping európai körútra készül. A politikus májusban biztosan felkeresi Franciaországot és Szerbiát, valamint valószínűleg Magyarországot is. A tavaly decemberi 24. EU–Kína csúcstalálkozó Pekingben nem hozott áttörést a diplomáciai kapcsolatokban, így a távol-keleti országban talán abban bízhatnak: a kétoldalú találkozók talán eredményesebbek lesznek.
Visszatérhetnek a pandák az amerikai állatkertekbe, de gazdasági téren nem történt áttörés Joe Biden és Hszi Csin-ping találkozójánJoe Biden és Hszi Csin-ping több kérdésben is kézzelfogható eredményt ért el, de a gazdasági kérdésekben nem közeledtek egymáshoz a felek. A kínai elnök megjegyzései alapján Peking felújítja a pandadiplomáciáját az Egyesült Államokkal, így az állatok ismét megjelenhetnek az amerikai állatkertekben. Ám a csipháború, az amerikai korlátozások és a kínai válaszlépések kapcsán nem történt érdemi előrelépés. |
